Leírás
Talán meglepő, de legalább annyira fontos az is, hogy mi nincs benne, mint az, hogy mi mindent tartalmaz… Hiszen éppen ez ösztökélt engem egy új multivitamin megalkotására, mert úgy láttam, hogy nincs egy sem itthon és az EU-ban, amiben ne lenne legalább egy olyan összetevő, amiért mondjuk be nem szedném, ha fizetnének sem… (és itt elsősorban nem is a segédanyagokra, hanem a hatóanyagok rossz formáira vagy éppen túlzott mennyiségeire gondolok).
A korábban már sokszor és sok helyen bemutatott vitaminokon (pl. D-, E- és K-vitaminok), ásványi anyagokon (pl. magnézium) és étrend-kiegészítőkön (pl. halolaj) most nem mennék végig, aprólékosan bemutatva, hogy mi, miért van benne, miért annyi, és miért olyan formában. Viszont kiemelnék pár olyan összetevőt, amit fontosnak érzek elmagyarázni; hogy miért van benne például jód, kolin és A-vitamin, miért van metilfolát folsav helyett, illetve miért nincs benne vas.
Lássuk hát részletesen.
A jód (és a szelén)
A jód nem csak a pajzsmirigynek fontos. Többek közt az agy, petefészkek, női mellek, herék jód felhasználása is magasabb, mint a pajzsmirigyé, amennyiben a szervezet jód készlete elégséges, azaz ideális esetben. Szomorú, hogy sok orvos mégis csak a pajzsmiriggyel kapcsolatban gondol a jódra, és mind a pajzsmirigy problémákkal rendelkező, mind a pajzsmirigyüket eltávolított betegeik számára gyakran a jód teljes elkerülését ajánlják (még a jódtartalmú ételekét is). Azért ajánlja ezt sok orvos, mert egyes vizsgálatokból arra lehet következtetni, hogy a jódpótlás és/vagy magas jódbevitel fokozhatja pajzsmirigy problémák kockázatát, illetve autoimmun pajzsmirigy betegséggel rendelkezők esetében ritkán ugyan, de a jódpótlás a labor értékek enyhe romlását mutathatja átmenetileg. Más vizsgálatokban meg ennek ellenkezőjét találták, azaz, hogy a magas jódbevitel nem növeli, sőt kifejezetten csökkenti a pajzsmirigy betegségek kockázatát, illetve hogy a jódpótlás autoimmun pajzsmirigy betegeknél sem rontott az értékeken. A vizsgálatok tehát ellentmondóak jódpótlás terén. Abban viszont teljes a konszenzus, hogy a megfelelő szelénbevitel csökkenti a pajzsmirigy-betegségek kockázatát, javít meglévő pajzsmirigy problémán is és véd a jód esetleges problémát okozó hatásától is. A vizsgálatokból összességében az következik, hogy ha nincs szelénhiány, akkor a jód nem árt, hanem használ. Az autoimmun pajzsmirigy betegek pajzsmirigyének jód szintje minden esetben sokkal alacsonyabb, mint az egészséges emberek pajzsmirigyének jód szintje. És minél rosszabb valakinek az állapota, annál alacsonyabb a pajzsmirigyének jód tartalma. A világ legmagasabb jód fogyasztó népének, a japánoknak a napi jód fogyasztása bőven napi 1 000 mcg felett van (1 200-13 000 mcg közt jellemzően, de ennél sokkal magasabb is előfordul). Náluk sok pajzsmirigy betegség mégis ritkább, de még a Hashimoto sem gyakoribb. Viszont a szelén bevitelük is magas.
Pajzsmirigy probléma esetén akkor most szedjünk vagy ne? Mennyit?
Jód kismamáknak?
Különösen fontos, ugyanis a jódnak már nagyon enyhe hiánya is 8-16 ponttal csökkenti a gyermek várható intelligenciáját (IQ-szintjét). Súlyos jódhiány esetében meg egyenesen kretenizmus is kialakulhat. Ezen felül a gyermek ADHD-kockázatát is növeli többek közt, ha a kismama a várandósság és/vagy szoptatás alatt jódhiányos. Ehhez képest sok orvos még a pajzsmirigy beteg kismamákat is eltiltja a jódtól. Ebben az esetben is először a szelén szintet kell optimalizálni, utána pedig következhet a jód pótlása.
És azért 120 mcg szelén és nem 200 mcg, mert hosszú távon szedve 200 mcg-ot (pláne, ha az étkezésünkben is van szelén elég) túl magas szelén szintet eredményezhet, ami már túl van az optimumon és így szintén gondot okozhat. (Az általunk használt szelén formákból 120 mcg is bőséges, ugyanis részben metil-l-szelenociszteinből és metil-l-szelenoglutationból származik, melyek aktívabb formák, nagyobb toleranciával és jobb felszívódással).
Továbbiak:
A kolin-só
Kismamák és a kolin-só
Azon felül, hogy a magzat normális fejlődéséhez kulcsfontosságú, és így a születési- és magzatfejlődési-rendellenességeket is segíti megelőzni, egy 2012-es vizsgálatban azt találták, hogy azon anyukák, akik a terhesség során napi 930 mg kolint kaptak, „jobb” idegrendszerű, egészségesebb gyermekek adtak életet, mint azok az anyukák, akik „csak” 480 mg kolint kaptak. Ez, hogy „jobb” idegrendszerű, azt jelenti, hogy terhesség alatt mind a placenta, mind a magzat stressz szintje csökkent (CRH, kortizol), majd megszületésük után is pár hónaposan mérve jobb „stressz rendszerrel” rendelkeztek (pl. HPA-tengely jobban működött, jobb visszacsatolások). Az ilyen jobb „stressz-rendszerrel” rendelkező csecsemők a felnőtt korban védettek maradnak számos betegséggel szemben, mint az inzulin-rezisztencia, magas vérnyomás és minden stressz okozta betegség ellen, ugyanis a stresszre való fogékonyságunkat erősen a születésünkkor kialakult HPA-tengely milyensége határozza meg (ismert koraszülöttek esetében is, hogy felnőttként sokkal fogékonyabbak a stresszre, inzulin-rezisztenciára).
Ha tehát minimum 930 mg kolinhoz jutunk – legalább a harmadik trimeszterben-, azzal megtehetjük az első és talán legfontosabb lépést afelé, hogy kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak majd. Ezen felül preeklampsziát is feltehetően megelőzi a terhesség alatt, ugyanis annak oka a placenta magas CRH szintje, amit a kolinszedés jelentősen csökkent. Ez a kutatás azért is érdekes, mert egy eleve nem kevés, 480 mg kolint szedő kismamák csoportjához képest volt jelentős pozitív változás a 930 mg kolint szedő kismamáknál és gyermekeiknél. A kutatásban kolin-kloridot, azaz kolin-sót alkalmaztak (mindkét csoportban 380 mg kolin jött táplálékból, az egyikben +100 mg kolin jött kolin-kloridból, míg a másikban +550 mg).
A kolin sók (és minden egyéb kolin tartalmú alapanyag, mint pl. kolin-bitartarát stb) egyik lényeges minőségi mutatója az ún. amin-tartalom, ami 10 ppm-ig számít megfelelőnek. Az általunk használt alapanyag amin-tartalma jellemzően ennek tizede (1 ppm).
Az említett kutatás:
A-vitamin
Miért fontos és veszélyes is egyben az A-vitamin pótlás és hogyan optimális?
Visszatérve az A-vitaminra. Vegyes karotinoidok formájában szedve tehát semmi kockázata nincs, nem lehet túlzásba vinni, mert a szervezet csak annyi retinolt állít elő, amennyit kell. Retinol formájában pedig könnyen túladagolható. Kézenfekvő, hogy hát akkor vegyes karotinoidok formájában szedjük…. Azonban cink hiányában nem tudjuk megfelelően átalakítani. No de akkor szedjünk cinket is, nem gond. Igen ám, de vannak, akik genetikai okokból nem képesek még megfelelő cink bevitel esetén sem elegendő retinolt előállítani karotinoidokból. Nekik fontos az A-vitamin retinol formában is!
Lényeges A-vitamin (retinol) tartalma szinte csak a májnak van. 10 dkg máj kb. 20 ezer NE A-vitamint tartalmaz (10-80 ezer NE közt). Napi kb. 2-8 ezer NE retinolra van szüksége a szervezetünknek. Ennél kevesebb vagy több is káros. Azaz, aki heti min. 1x eszik májat, az már nem lesz A-vitamin hiányos, de aki pl. heti 2-3-szor eszik májat és mellé még szed napi 5000 NE felett retinolt (pl. multivitaminnal), az már sok lehet… aki nem eszik májat, annak meg optimális lenne.
Metilfolát – folsav
A folsavat azért használják különböző étrend-kiegészítőkben, gyógyszerekben, élelmiszerek dúsításához, müzlikben stb., mert a folát instabil, tehát csak friss élelmiszerben tud benne lenni.
Vas
A vasnak erősen oxidatív, roncsoló hatása van a szervezetünkben minden sejtünkre nézve és ezért fontos minél alacsonyabban tartani a szabad vas szintünket. Ugyanakkor szervezetünk számos funkciójában van nélkülözhetetlen szerepe, így hiánya is probléma.
A vas a kórokozók többsége számára is fontos tápanyag, így a vaspótlás is és eleve a nem alacsony vas szint is fokozza a kórokozók szaporodását, és így bármilyen krónikus vagy akut fertőzést súlyosbít. Éppen ezért sejtjeink ideális esetben a vasat ferritinhez kötve tárolják, főleg fertőzés esetén, mert a kórokozók többsége számára ferritinhez kötve a vas nem hozzáférhető. Ez a szervezetük fő stratégiája a kórokozók vastól való megfosztására és így a fertőzések elleni védelemének is. A vas szállításában is lényeges szerepe van a ferritinnek, ahogyan a szabad vas szintünk szabályozásában is: Ha több vasra van szüksége szervezetünk egy részének (pl. immunsejteknek peroxid képzéshez, amit káros sejtek/kórokozók ellen használ fel), akkor a ferritin oda szállítja a vasat, míg ha megnő a vas szintje a vérünkben, akkor a ferritin elraktározza a felesleget és ezzel lecsökken a vas az ideálisan alacsony szintre.
A vaspótlás és vasban dús ételek gyakori fogyasztása ezen felül azért is probléma, mert a bélflórára és eleve a bélrendszerre káros hatással van. Tehát az első lépcső, ahol kárt tud okozni, az az emésztő rendszerünk. Onnan a véráramba jutva pedig eljut minden sejtünkhöz is és az oxidációja során káros anyagok képződésével károsítja a vér összetevőit, illetve a sejtjeinket. A kórokozókat pedig felszaporítja (főleg a sejten belülieket, de kívülieket is szaporíthatja). Ellenben, ha a ferritin szintünk elegendő és a vas bevitelünk sem túl magas, akkor mindezen káros hatásai megszűnnek vagy legalábbis lecsökkennek. A bélrendszerre való káros hatást azonban nem szünteti meg a ferritin, ezért is fontos, hogy ettől még alacsony szinten tartsuk a vas bevitelünket (megfelelő ferritin jelenlétében kevés vas is elegendő, mert fokozza a felszívódását és a megfelelő helyre való szállítását).
Terhesség esetén különösen fontos, hogy alacsony maradjon a vas szintünk, miközben optimális szinten legyenek a vas tartalékaink is. A vas szint rendezése tehát jobb, ha nem vas pótláson keresztül történik, mert ez utóbbi a magzatra is káros. Egy 2014-es olasz vizsgálatban közel 300 vashiányos, illetve vérszegény (vas hiányos anémia) kismamát osztottak két csoportra. Az egyik csoportban lévő 156 kismama napi 2 x 100mg laktoferrint kapott, míg a másik 139 kismama napi 560 mg vas-szulfát kiegészítést. A laktoferrint (vas nélkül!) szedő csoportban a vas összes vizsgálati mutatója (haemoglobin, vas, ferritin, stb) jelentősen javult, azaz a vashiányos állapot és vérszegénység teljesen megszűnt, míg a vasat szedő csoportban semmi sem javult, viszont tovább romlott. A csak laktoferrint szedő vashiányos kismamák körében nem fordult elő semmilyen mellékhatás és szervezet szintű gyulladást mutató értékeik is javultak, míg a vasat szedő vashiányos kismamák csoportjában a gyulladás szint tovább romlott, ráadásul több mint 16%-uknak okozott észrevehető mellékhatásokat is a vas pótlás. A legmeglepőbb a vizsgálat során azonban az volt, hogy a vasat nem, csak laktoferrin szedő kismamáknál egyetlen vetélés sem történt és az összes kisbaba egészségesen megszületett, addig a vasat szedő kismamáknál 5 vetélés történt, azaz az esetek 4%-ában!
Mit tegyünk tehát, ha vashiányosak vagyunk?
Bár a ferritin szint alacsonyan tartásának is lehetnek élethosszra gyakorolt előnyei (20 ng/ml környékén), mégis érdemes 50 ng/ml körüli értékre (50-75 közt) törekedni, különösen terhesség esetén. Ha ebben az érték tartományban vagyunk, akkor nem számít a vas szintünk, nem baj, ha alacsony, sőt még jó is. A laktoferrin többnyire gyorsan megnöveli a vas szintünket, ahogyan az említett vizsgálatban is látszik és csökkenti a vas káros hatásait (megfosztja a kórokozókat a vastól, segíti a vasat az egészséges sejtekhez szállítani, fokozza a vas felvételét a sejteknek, miközben vas fölösleget biztonságos ferritin formában tárolni segíti).
Ha ez esetleg nem rendezte volna a ferritin szintünket (és így a vas státuszunkat), akkor a legjobb, ha elkezdünk több májat (pl. heti 3x) fogyasztani és/vagy több vöröshúst vagy más (lehetőleg állati eredetű) vas tartalmú élelmiszert is az előbb ajánlott intervención felül (a C-vitamint érdemes a vas tartalmú ételekkel együtt beszedni, főleg ha növényi eredetű a vas forrás). Ennek már így biztosan működnie kell, de ha valaki nem hajlandó pl. májat enni gyakran és sehogy nem akar a ferritinje 50 ng/ml-es értékre emelkedni, azaz ha minden kötél szakad, akkor érdemes csak vas pótlásra gondolni gyógyszerrel vagy kiegészítővel (és főleg csak ha 30 ng/ml-t sem éri el a ferritin).
Felhívás: Az étrend-kiegészítők a hazánkban is érvényben levő európai uniós szabályozás szerint olyan élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan. E termékek a hivatalos állásfoglalásnak megfelelően nem gyógyszerek, nem rendelkeznek gyógyhatással, s nem alkalmasak betegségek kezelésére, sem megelőzésére. A GAL Vital SynergyTech Kft. valamennyi kommunikációs felületén tiszteletben tartja a fentiek jogforrásául szolgáló 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendeletben írtakat, továbbá a gazdasági versenyhivatali előírásokat. Kijelentjük, hogy a termékeink hatóanyagairól szóló írásaink kizárólag a legfrissebb, független és mértékadó kutatások alapján, összefüggéseik mélyreható tanulmányozása nyomán születnek, s azok eredményeinek bemutatására szolgálnak a fogékony és érdeklődő Olvasók tájékoztatásának törekvésével. E szövegek eladásösztönző célt nem hordoznak, a termékeink megvásárlására nem buzdítanak. Ha Vásárlóink visszatérő rendeléseikkel megtisztelnek bennünket, az csakis azért történjék, mert a GAL termékek jótékony hatásait maguk tapasztalták. Ebben hiszünk, ezért dolgozunk.
Kapcsolódó termékek
-
- Out of Stock
- Egyéb
Zafir Orbáncfű por kapszula
- 4490 Ft
- Tovább
-
-
- Out of Stock
- Egyéb
Tőzegáfonya (90)
- 127 Ft
- Tovább
-
Értékelések
Még nincsenek értékelések.